Hogyan is kezdődött?

Sziasztok!

“Cinege” vagyok, most lettem 35 éves és van egy gyönyörű családom, akiknek imádok sütni-főzni. Persze, főleg sütni ????

Régóta kedves hobbi számomra a torta készítés és díszítés, sokszor felmerült a kérdés, miért nem ezzel foglalkozom.

Hát ennek egyszerű okai voltak, nagyon szeretem a munkahelyem, ahol webes/marketinges pozícióban dolgozom. Aztán azért az más, amikor rendelésre valaki más álmát kell megalkotni. De, ha őszintén akarom a dolgot vizsgálni, talán a leginkább fontos akadály a cukrászkodás felé vezető úton a bátortalanságom volt.

Ez az egész ugye teljesen más az általam annyira szeretett tech világtól, így pedig félelmetes is ennyire új dologba kezdeni.

Na amiért viszont azzal kezdtem, hogy 35 éves vagyok…

A születésnapom előtt beszélgettünk a Férjemmel a tanulásról. Szerettem volna tanulni, képezni magam. Ő pedig lelkesen feldobta a cukrász témát! Tehát a dolog adott volt, miért is ne lehetnék cukrász, úgy igazából, úgy hivatalosan 🙂

Azt hittem viccel, hisz ez nagy falat és jöttek a kifogásaim… a gyerekek, a munka és minden más. A téma csak nem került le napirendi pontról, így utána jártunk a dolognak. Találtam is egy iskolát, ami megfizethető és a képzés összeegyeztethető az életünkkel, úgy hogy a Férjem arra a napra, minden héten teljesen átveszi a gyerekek “rendezését”.

Mire betöltöttem a 35-öt már lelkes voltam, mint egy kisgyerek és elkezdtem összeszedni a cukrász iskolához szükséges papírokat, amiről még írok majd részletesebben.

Most úgy gondolom, hogy nagy döntést hoztunk meg és jó érzés belegondolni, hogy igen, most ennyi idősen hatalmas kalandra indulok! Sosem késő, ugye?!

Minden héten meg fogom veletek osztani a tanultakat, a tapasztalataimat és a gondolataimat/érzéseimet, a kedvenc receptjeimet. Tartsatok velem, hosszú, izgalmas év elé nézek! 🙂

Vigyázzatok magatokra!

Cinege

 

 

 

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük